Megbukott a sávolyi hitelkérelem

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pénteken úgy döntött, nem adja meg az ellentmondásos sávolyi motorpálya-beruházáshoz szükséges 15 milliárd forintos hitelt. A jogi átvilágításon több kockázati tényezőt is találtak a bank jogászai, ezért döntött úgy az MFB, hogy nem írja alá a hitelszerződést. A kormány egyetért a döntéssel, tehát állami hitelből nem épül motorversenypálya Sávolyon. Eldőlt a sávolyi motorversenypálya-beruházás sorsa, miután pénteken a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgy döntött, nem adja meg a 15,3 milliárd forintos hitelt a beruházást tervező Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-nek - mondta Őry-Kovács Katalin, az MFB szóvivője.

A bankon belül pénteken újabb egyeztetést tartottak a vitatott beruházáshoz kért, egy tavaly októberi kormányhatározatban megítélt 15,3 milliárd forintos hitelről. Ezt az MFB nyújtotta volna állami kezességvállalással. A pénteki, úgynevezett jogi átvilágításon azonban a bank jogászai több olyan kockázati tényezőt is találtak a hitelszerződés tervezetében, amely szerintük aggodalomra adhat okot. A bank vezetője, Erős János, az MFB vezérigazgatója ezt jelezte a tulajdonosnak, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak (NFGM) - mondta a szóvivő. Az MFB jogászai többek között aggályosnak tartották, hogy elkészülhet-e a motorversenypálya időre, azaz idén szeptemberre, a 2010-es MotoGP-futam rendezése ugyanis fontos feltétele a projekt sikerességének, és így a hitel megtérülésének is. Őry-Kovács szerint jogi és üzleti kockázatokat egyaránt megfogalmaztak a jogászok. Az NFGM sajtófőnöke, Pintér Gyöngyi szerint is azt jelenti az MFB döntése, hogy a sávolyi beruházó nem kapja meg a hitelt. Hozzátette, a jogi átvilágítás alapján nem tartják biztosítottnak a hosszú távú versenyszervezést és így a hitel megtérülését.

A kormány sem támogatja

Az NFGM a kormány nevében kiadott közleménye szerint a kormány számára "világossá vált, hogy a beruházó nem tudja vállalni az MFB által támasztott feltételeket", "az MFB és az NFGM a kockázatok kezelésére nem kapott megnyugtató megoldási javaslatokat a beruházótól". A közlemény szerint "a magyar kormány ugyanakkor elkötelezett a sávolyi Moto GP pálya megvalósulása mellett", mert az "Magyarország, a magyar gazdaság és turizmus, valamint a balatoni régió számára alapvetően fontos", az ehhez hasonló beruházások "jelentős fellendülést hozhatnak a település és a régió turisztikai és szolgáltatóiparának, a helyi kis- és középvállalkozásoknak".

A sávolyi projektnek tavaly ígért állami segítség másik pillére a MotoGP verseny rendezési jogáért tíz év alatt fizetendő mintegy 20 milliárd forintos összeg. Ezt lényegében az Önkormányzati Minisztérium által felügyelt Magyar Turizmus Zrt. állná. Az NFGM közleménye szerint "a kormány továbbra is fenntartja, hogy amennyiben a beruházó más finanszírozási konstrukcióban meg tudja építeni a sávolyi MotoGP pályát, akkor kész állami kötelezettséget vállalni a versenyek megrendezéséhez szükséges jogdíjak biztosítására". Ez azt jelenti, hogyha a beruházónak sikerül magántőkéből megépítenie a pályát, akkor a jogdíjakat megveszi az állam.

Előzmények

Az ügy középponjában összesen mintegy 35 milliárd forint sorsa és a sávolyi MotoGP-pálya megépülése áll. A pálya megépítését tervező spanyol beruházó egy tavaly októberi kormánydöntés szerint 15,3 milliárd forint állami kezességgel megtámogatott hitelre számíthatott az MFB-től, de az állam - pontosabban cége, a Magyar Turizmus Zrt. - a határozat szerint tíz év alatt további 20 milliárd forintot is költött volna a projektre a MotoGP-verseny rendezési jogáért.

A hitel megtérülése több nyilvánosságra került szakmai anyag, elemzés szerint is kockázatos, a Pénzügyminisztérium szakértői pedig korábban úgy vélték, egyenesen jogszabályba ütköző, miközben továbbra sem ismert, hogy pontosan mi alapján döntött a kormány a költséges beruházás támogatásáról. Az ügy körül kipattant botrány közepette lemondott a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Niklai Ákos, és csütörtökön visszaadta megbízását Suchman Tamás, a beruházás koordinálásáért felelős kormánybiztos.